Már 5:30-kor tíz másik emberrel fagyoskodtam a buszmegállóban amikor végre beállt a busz és felszállhattunk. Nyomorgás, lökdösődés, idős nénik, óriásszatyrok, türelmetlenkedés, részemről meg állva-alvás. Szokás szerint beültem középtájt, feltettem a fejhallgatót és elterpeszkedtem. *
Nem tudom mi volt velem aznap reggel, de megszállt valami boldogság. Végig mosolyogtam, jó dolgok jutottak eszembe és örültem hogy ott vagyok. A zenehallgatás még rátett egy lapáttal, viszont ennek van egy hátránya: nem hallod a saját hangod. Na most a kérdés hogy minek kéne hallanod, hiszen úgysem beszélsz.
A válasz egyszerű. Gondolom mindenkinek volt már olyan "élménye" egy hosszabb buszozás alkalmával mikor felszáll valaki aki motyog magába, beszél, felhördül stb. Nem tudom mi vicces jutott akkor eszembe de felnevettem amire felfigyelt az egész busz, mind a tíz ember. Nem volt kínos, különösebben nem zavart, de talán ha a telefon a kezemben lett volna, akkor a fülemhez emelem és mindenki azt hiszi hogy valami viccet meséltek.
Az út hátralévő részében is olyan "hangosan", vagy inkább tisztán gondolkodtam magamban hogy azt hittem meg fogok szólalni.
Hogy a jókedv oka mi volt még mindig nem tudom. Talán az utazás hajnalban amit szeretek, vagy a suli újra együtt a többiekkel.
A másik lehetséges ok hogy világosodott. Szerintem november óta nem láttam ilyet, mert vagy későn keltem vagy még sötét volt mikor kinéztem.
Végre egyre hosszabbak lesznek majd a nappalok, nem lesz sötét.
*A nénik félnek az óriási fejhallgatótól és nem ülnek le melléd. Nem tudom az okát, de ha mégis rákényszerülnek akkor egész úton az ördögi szerkezetet lesik a fejeden.
Nem tudom mi volt velem aznap reggel, de megszállt valami boldogság. Végig mosolyogtam, jó dolgok jutottak eszembe és örültem hogy ott vagyok. A zenehallgatás még rátett egy lapáttal, viszont ennek van egy hátránya: nem hallod a saját hangod. Na most a kérdés hogy minek kéne hallanod, hiszen úgysem beszélsz.
A válasz egyszerű. Gondolom mindenkinek volt már olyan "élménye" egy hosszabb buszozás alkalmával mikor felszáll valaki aki motyog magába, beszél, felhördül stb. Nem tudom mi vicces jutott akkor eszembe de felnevettem amire felfigyelt az egész busz, mind a tíz ember. Nem volt kínos, különösebben nem zavart, de talán ha a telefon a kezemben lett volna, akkor a fülemhez emelem és mindenki azt hiszi hogy valami viccet meséltek.
Az út hátralévő részében is olyan "hangosan", vagy inkább tisztán gondolkodtam magamban hogy azt hittem meg fogok szólalni.
Hogy a jókedv oka mi volt még mindig nem tudom. Talán az utazás hajnalban amit szeretek, vagy a suli újra együtt a többiekkel.
A másik lehetséges ok hogy világosodott. Szerintem november óta nem láttam ilyet, mert vagy későn keltem vagy még sötét volt mikor kinéztem.
Végre egyre hosszabbak lesznek majd a nappalok, nem lesz sötét.
*A nénik félnek az óriási fejhallgatótól és nem ülnek le melléd. Nem tudom az okát, de ha mégis rákényszerülnek akkor egész úton az ördögi szerkezetet lesik a fejeden.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése