2010. április 19., hétfő

Mount-Feri

Most kipróbálom a blogolás azon előnyét, hogy bárhonnan a világon tudok bejegyzést írni. Igaz, nem vagyok a világ végén, de innen már csak egy kapu választ el onnan.
Egy kávézóban vagyok Ferihegyen és úgy számolom hogy még 10 órán keresztül maradok is itt. Akár regényt is írhatnék...
A vulkánnak köszönhetően itt ragadtunk. Vagyis nem ragadtunk, hiszen akármikor hazamehetnénk, de abban az esetben ha a gép mégis megy hajnalban, akkor nem kapunk vissza a pénzünkből semmit sem.
Elég későnek érzem az estét, hajnal óta fent vagyok. Szinte már alig van pár ember a reptéren, a kávézó is kiürült, én ülök egyedül. Kívül még pár külföldi ittragadt turista szentségel meg anyázik, illetve a takarítóskocsi teszi a köröket. (Szándékomban áll ellopni és rallyzni egyet vele)
Lassan lépek, a nő a pultnál elég csúnyán néz rám, főleg hogy miattam tart nyitva egy kávézót egy totál kihalt reptéren. Keresek egy formatervezett padot és alszom ameddig bírok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése